A 2017-es évem maga volt a téboly! Elvesztettem barátokat, felmondtam a munkahelyemen és sajnos egy tragikus halálesettel is szembe kellet néznem. Mégis, ennél motiváltabban nem is kezdhetném az új évet!

2017-ben kb mindenki terhes körülöttem, mindenkit eljegyeztek…eközben én:

Még 2016 karácsonya előtt úgy döntöttem, hogy felmondok az online magazinnál. Elegem lett a sok „csicskás” munkából, hogy nem fizetik és becsülik meg a friss diplomás fiatalokat a médiában. Betelt a pohár, és inkább a „pénzt” választottam. Úgy tűnt, abból képtelenség megélni, amit szeretek csinálni, a rengeteg próbálkozás ellenére is.

A szüleim 20 éve ingatlanoznak. Kicsinek mindig azt mondtam, hogyha én is beállok melléjük, az lesz számomra a vég, és igazam lett! Tényleg olyan volt, mintha vége lenne mindennek! Ideje leesnem a rózsaszín unikornisról és ráeszmélnem, hogy sajnos nem mindig jönnek össze a dolgok, és van, hogy a „B” terv lép érvénybe az ember életében. Ennek ellenére sokan nem értették, mi a bajom az ingatlannal, hiszen szuper szakma, jól lehet vele keresni, magad osztod be az idődet, stb…

Pontosan öt hónapnyi szenvedés telt, amikor május elején ott álltam, nulla forintnak megfelelő fizetéssel a bankszámlámon. Persze a tanfolyamokra nem kevés pénzt áldoztunk, de nem baj, mert ugye megtérül, csak legyek türelemmel…na nekem addigra pont az fogyott el! Nem azért áldoztam fel mindent, hogy most még itt is ugyan abba a cipőbe kerüljek! Ebben az időszakban heti ötvenszer hívtam fel hirdetéseket, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy mennyire nincs megbecsülve manapság ez a szakma. Csalóknak és lehúzósoknak hisznek minket, miközben a szüleim több családnak segítettek tető alá jutni, mint ahányan egy hajléktalan szállón élnek.

Szóval tök jó, hogy a „pénzt” választottam, kár, hogy egyedül csak az nem származott ebből. Ennek két oka van: az egyik, hogy a megannyi kudarc után, nem fogták eléggé a kezem, hogy ne adjam fel. A másik, hogy én sem tettem bele apait-anyait, és csak a szürke hétköznapokat éltem, ahol semennyi sikerélményem nem volt. Már nem tudtam másra gondolni, csak hogy azért lehetek ennyire szerencsétlen, mert az élet más utakra akar sodorni, csak előtte megjáratja velem a pokol bugyrait.

Összetörtem, ennél van lejjebb?

Ezen kívül, párhuzamosan az ingatlan korszakkal, belefutottam egy rendezőnek és producernek mondott pasiba is, akiről azt hittem, a kiutat jelentheti. Nagyjából egy tucatnyi velem egyidős, Metropolitan Egyetemen végzett diákkal dolgozott, csakhogy amikor fizetésre került volna a sor, valahogy mindig eltűnt, vagy valamiért nem jött össze mégsem a munka. Konkrétan leforgattunk egy sorozatot, ahol főszerepet játszottam, majd sehol nem ment le adásban, mindig más kifogásra hivatkozva. Legalább ez a történet filmbe illő, és köszi a leckét, miszerint akkor sem szabad senkiben bíznom, ha már szerződést kötöttünk!

De biztosan velem van a baj, amiért az elvégzett munkáért fizetséget várok, még akkor is, ha azt szerelemből végzem! Csak az a baj, hogy a sok kis kezdő gyakornok még el van kápráztatva a médiától, és ingyen belemennek bármibe, csak hogy a tűz közelében legyenek (vagyis ők ezt hiszik). Ami pedig engem illet, már mehetek is a levesbe!

A sikerhez vezető depresszió

Ezt követően hét hónapnyi munkanélküliség következett! Imádom, amikor elhangzik a kérdés, hogy: „ És te most mivel foglalkozol?” . Ez idő alatt megtanultam olyan tökéletes választ adni, hogy az emberek kis híján megirigyelték az életem. De hát erről szól a világ manapság, hogy a felszín ragyog, míg belül minden rohad és tönkremegy, lásd Instagram. Gondolhattam erre az egészre úgy, hogy Jézusom, mennyire elb*szott minden, vagy úgy, hogy a felgyülemlett sérelmeimet valami produktívba ölöm.

Légy dühös, haragudj másokra! Hidd el, a bosszúvágynál semmi nem visz jobban előre, ha a sikereidről van szó!

A teljes padlóra kerülés után eldönthettem, hogy akkor most vagy végig nézem, ahogy kisiklik az életem, vagy felállok, és megmutatom mindenkinek, hogy kivel állnak szemben. Az első feladatom, hogy a magamba vetett hitem visszahozzam, csak akkor fognak mások is elismerni! Persze rengeteg kéretlen tanácsot kap az ember, amivel pusztán csak segíteni szeretnének, de ha az nem egyezik a saját belső hangoddal, nem szabad hallgatni rájuk! Inkább nézzenek hülyének és majd lepődjenek meg, mint hogy más életét éljem!

Viszont, amikor elfáradunk és nem bírunk egyedül szembe nézni a nehézségeinkkel, mindenkinek kell egy lélekdonor, aki akkor is segít a bajban, amikor már éppen annyira unja a mindennapos pánikjaidat, mint te magad. Csakhogy valami jó is történjen, én 2017-ben ismerkedtem meg az enyémmel. Köszönöm Neked ezt az idei évet, Nélküled nem menne!

Új év új élet?

Eddig minden évben a következő újévi fogadalmaim voltak: -5 kg, csak hogy nyárra kész legyen a test (különben a Soundon elbújhatok szégyenemben)! 😀 Aztán, leszokok a körömrágásról, amit most már többé-kevésbé sikerül betartanom. Továbbá, hogy pénzkereséssel büszkévé tegyem a szüleimet!

Na, ez most mind nincs így! Hagyom, hogy januárban lecsengjen a konditermekben a tömeg, hogy aztán a sok be nem tartott újévi fogadalom helyére én is beférjek. Nem kell újévi fogadalom ahhoz, hogy bármikor változtassak azon, ami nem tetszik!

A pénzt illetően pedig, ha nem is rózsaszín unikornisra, de visszaszállok egy reálisan létező pacira és az álmok felé vesszük az irányt, így tökéletes harmóniát alkotva.

2018, már nagyon várlak!

Boldog Új Évet Mindenkinek!

Photo by Oláh Martin

Hozzászólások